A kétnyelvű erőforrások fontosak, mivel az informatikában sokszor kifejezést kifejezéssel kell helyettesíteni, és nem lehet körbeírni akkor sem, ha nem ismerjük az adott kifejezés célnyelvi megfelelőjét.

A legkönnyebb a helyzet (szerencsére) a Windows fordítások terén. A Microsoft termékeinek lokalizációs glosszáriumai elérhetők a következő címen: ftp://ftp.microsoft.com/developr/msdn/newup/Glossary. Szintén nagy segítség a Microsoft termékek fordítóinak a SZAK Kiadó Angol–magyar informatikai fordítói szótára – ezt a könyvet fordítások közben állították össze –, amely kapható a kiadónál (www.szak.hu), és amelynek MoBiMouse változata is megjelent, és ingyenesen kipróbálható (http://www.morphologic.hu/shop/rnbm2004inf.asp). Ez utóbbinak érdekessége, hogy gyakorlatilag egy Windows nyelvváltó szoftver: ha ráállunk a kurzorral egy angol nyelvű képernyőelemre, megjelenik a magyar változata, és fordítva. Magyarul nem beszélőknek rendkívül sokat segít, ha magyar Windows–on kell eligazodniuk. A Panem Kiadónál is megjelent egy Angol–magyar informatikai értelmező szótár, és más kiadók is rendelkeznek hasonló témájú szótárakkal – a SZAK Kiadó terméke például a Microsoft Press Számítógép–szótár. Az értelmező szótárakkal azonban vigyázni kell, mert egy részük fordított anyag, nem elsődleges gyűjtés, és tartalmazhatnak olyan szócikkeket, amelyeket a fordító hozott létre, és nem része a szaknyelvnek.

ungarisch deutsch übersetzung

A szótárakon kívül fontos a termékek súgója. A súgót általában a lokalizált termék alapján fordítják, és kezelése egyszerű; lehet benne keresni. Ha egy szótárban több fordítást találunk, és meg akarjuk állapítani, melyiket kell használni, keressünk rá sorban az összesre a súgóban! német fordítás

A honlapok közül mindig az adott gyártó vagy termék honlapját tekintsük kiindulási alapnak, a más honlapon – főleg konkurens gyártó vagy termék honlapján – talált információval legyünk óvatosak, mert lehet, hogy az adott kifejezés befolyásolási szándékú. Vannak persze „kemény” és „lágy” terminusok: a ritkán használt betűszavaknak és azok kifejtett változatainak ugyan gyakran van már egy–két fordítása, nem nagy baj, ha magunk újrafordítjuk ezeket. A képernyőn megjelenő elemeket és a parancsokat azonban soha ne fordítsuk másképpen!

übersetzer ungarisch deutsch

A lokalizációról

A lokalizáció a fordításnak külön területe, amelynek két értelmezése közismert: a tág értelmezés szerint a lokalizáció bármilyen tárgynak, dolognak célnyelvi társadalmi–gazdasági–kulturális környezetbe áthelyezése, adaptálása. Ha ezt elfogadjuk, lokalizáció például az uniós jogharmonizáció is, lokalizáció, amikor egy nemzetközi reklámkampányt a magyar néző számára elfogadhatóvá tesznek. Gyakorlatilag ez a lokalizáció nem igazán a fordítás, hanem a nemzetközi kommunikáció fogalma. Szűk értelemben egy termék, vagy inkább egy szoftver lokalizálásáról beszélünk, amikor az adott terméket elérhetővé és használhatóvá tesszük az adott nyelvű célközönség számára. Ha még ezt tovább szűkítjük, akkor szoftver–fordításról, szoftverlokalizációról beszélünk, ami az informatikai fordítástól elveiben alig, technikájában sokban különbözik. ungarisch übersetzung

Mi az elvi különbség? A szoftverlokalizáció nem lineáris szöveg fordítása, hanem egymásra hivatkozó szövegtöredékek fordítása, éppen ezért a konzisztencia még a fordításnál is fontosabb. Nem elég, hogy valaki onnan tudja, miről van szó, hogy előtte vagy utána utalunk rá – mindent konzisztensen kelt fordítani, mert nem tudhatjuk, a felhasználó mit olvas előtte, mit olvas utána. Elvi követelmény a tömörség: míg a szöveg fordításánál a magyarázó jellegű, explicitáló fordítást megengedhetjük magunknak, a lokalizációnál – éppen egy technikai problémából, a helyhiányból adódóan – erre nincs lehetőség. A forrásnyelvi szövegnek és a fordításnak nagyjából egyenlő hosszúnak kell lennie, és ez sajnos néha a minőség rovására megy.

Mi a technikai különbség? A szoftverlokalizáció során nem az informatikáról fordítunk, hanem az informatikát tesszük elérhetővé anyanyelvünkön. A lokalizáció, még ha elsőre meghökkentő is ez a gondolat, a globalizáció terméke – ahelyett, hogy az egyes piacokra külön szoftverek készülnek, mára már ugyanazokat a szoftvereket használják szinte az egész világon, nemzeti változatokban. Tudni kell azonban, hogy a programozók, programtervezők többségét nem nagyon érdeklik a többnyelvű kommunikáció problémái, ezért gyakran nehezen fordítható szoftvereket állítanak elő. A Windows csak manapság éri el azt a lokalizációs fejlettségi szintet, amilyet például az Amiga operációs rendszere már a '90–es évek elején tudott nyújtani. A szoftverek lokalizációra való programozói felkészítése a nemzetköziesítés (internationalization, i18n).

deutsch online ungarisch marketing

Mit kell fordítani? Alapvető, hogy a képernyőn megjelenő szövegek le legyenek fordítva, és alapvető, hogy a help (súgó, segítség, nevezzük, ahogy éppen kell) szintén. Ha vannak példák, példaprogramok, bemutató fájlok, azok fordítására is gyakorta szükség van. Bizonyos szoftverekben a parancsokat, utasításokat is le kell vagy le lehet fordítani. fordítás előtt érdemes a megrendelővel listát készíteni arról, mit kell lefordítanunk.

Hogyan kell fordítani? A fordítandó szövegek bizonyos esetekben – jól megtervezett programok esetén – egy helyen találhatók, más esetekben külön fájlok–ban. Ha külön fájlokban vannak, érdemes megállapodni az elnevezési konvencióban: például ez lehet az, hogy minden fájlnév után odaírjuk: _HU. Vigyázzunk azonban akkor, ha a fájlokon belül vannak hivatkozások. Ez például a HTML–fordítás csapdája: ha megváltoztatjuk a fájlneveket, bele kell nyúlni a hivatkozásokba is, ami már kisebb programozói tudást igényelhet, főleg, ha nem egyszerű statikus honlapokról van szó.

német lektorálás

A szövegek általában erőforrásokban (Windowsban DLL–ekben) vagy XML/ egyéb konfigurációs fájlokban találhatók. Előfordul, hogy a szöveg „be van égetve” a szoftverbe, ilyenkor a fordító nem tud hozzányúlni, a megrendelő általában egy külön szövegfájlban, Wordben, Excelben vagy más közismert alkalmazásban szállítja. A DLL–ek fordítására vannak programok: legismertebbek ezek közül a PAS–SOLO és az Alchemy Catalyst, de az SDLX–nek és a Tradosnak is van lokalizációs kiegészítője. Egyszerűbb eset a resource file (.rc), erre kifejezetten olcsó program is kapható, lásd www.rclocalizer.tk.

Törekedjünk arra, hogy ha több fájlban több fordító is végzi a munkát, akkor vagy készítsük elő a szöveget, vagy használjunk fordítómemóriát, ami segít a konzisztencia megtartásában. Borzasztó ugyanis, ha egyik helyen, mondjuk a súgóban azt látjuk, hogy Kattintson az x gombra, és a gomb neve nem x, hanem valami hozzá hasonló. Képzeljük magunkat egy kezdő felhasználó helyébe, mennyire összezavarodnánk! Olyan ez, mint amikor egy könyvben a tartalomjegyzékben más fejezetcím szerepel, mint a szövegben.

Két gyakori probléma van, ami a kezdő lokalizátorokat nagyon összezavarhatja. Az egyik a kontextus hiánya, a másik a kódlapok problémaköre. Kontextus hiánya alatt értem, hogy a program fordításához nem kapunk elég információt a megrendelőtől / fejlesztőtől, ezért a programok többértelmű kifejezései esetében nem tudjuk, melyik a helyes megoldás. Sok szoftverfejlesztő annyira „benne él ugyanis a szoftverben”, hogy elfelejti, hogy a kifejezés, amit használ, nem mindenki számára egyértelmű. Ezt egy megjegyzéssel könnyen fel lehetne oldani, de sajnos az esetek többségében pont ez a megjegyzés oszlop marad le a kiadott munkából, amit nem kell lefordítani, ami csak segítség a fordításhoz. Ilyen esetben először próbáljunk meg rájönni a többi szövegtöredékből, hogy mit jelenthet az a kifejezés (mondjuk ugorjuk át, hátha később visszatérve már egyértelmű lesz), ha végképp nem megy, keressük meg a megbízót. Egy hasraütésszerű fordítás több kárt tesz, mint egy kicsi késés. (Persze ezt a megrendelő felé nem késésként kell kommunikálni, hanem konzultációi, vagy segédanyagot kell tőle kérni, amit általában szívesen meg is adnak.)

német fordító